Kesudiós reteksaláta vegán öntettel

 

  Némi gondolkodás után rájöttem, hogy hogyan tudnám érdekesebben elfogyasztani a kertünkben termő retek mennyiséget. 

Apróra vágtam olyan hat-nyolc szép nagy retket, és egy fél hagymát még apróbbra. Lilahagyma jobban passzolt volna hozzá, de az most nem volt. Néhány levél rukkola és egy kevés petrezselyem is belekerült, nagyon pici só, és bors. Dió illett volna hozzá igazán, de csak kesudió állt rendelkezésre, így azt daraboltam bele. 

Az öntet végképp izgalmas, egy kevés napraforgómagot daráltam le kávéőrlővel, összekevertem ugyanannyi tahinivel, öntöttem hozzá olívaolajat és egy kevés szezámolajat és pár csepp citromlevet, majd lassan vizet adagoltam az egészhez miközben botmixerrel pürésítettem, addig, amíg nem érte el a kedvező állagot - ami nálam a tejföl sűrűség volt. 

Az egészet megöntöztem egy kis lenmaggal és társítottam frissen sült sajtos kenyérrel. 

csípős időre melengető csípős

Hó, esés, csípős hideg: erre csak csípős forró a helyes válasz! Nevezzük így: mandulás sütőtök curry a magam módján. Hihetetlen előnye: ha a sütőtök pucolásával kész vagy (ami a leghosszabb az egészben), akkor az egész nem több, mint fél óra. Inkább kevesebb. (Épp csak felengedett a nagylábujjam, ami szétfagyott a bakancsban -- Normafa rulez.)

Curry: egy nagy fej hagymát gheen aranybarnára hipp-hopp, bele jó sok gyömbér, fokhagyma, egy csepp víz, hogy ne égjen le, aztán porfűszerek fél-fél teáskanállal:  római kömény, koriander, chilli, kurkuma, fehér bors (lehet kevesebb); amikor megnyaltam, feljavítottam még egy kis madrasi curry porral (na, óvatosan, mert az is csípős), aztán bele a nagy kockákra vágott sütőtököt, egy perc keverés és rottyantás után só és egy deci víz, lehalkít, lefed. Óvatosan kell párolni, észnél lenni, mert nagyon gyorsan megpuhul, ha szétfő, az meg nem jó. Amikor még röcsög, mehet bele egy tejszín (az igazán jó kókusztejjel/kókusztejszínnel, de imprózós nap volt itthon, az meg nem volt önként itthon -- a kókuszok ilyenek). Hogy kompenzáljam, tettem bele egy nagy marék szeletelt mandulát. Nagyon enyhén sós rizs passzol hozzá, meg szerencsére volt még itthon egy kis francia shiraz bor!

spagetti bulgurral

Kifejezetten nem vagyok híve a "minthaételeknek" és az erőltetett húspótlásnak, de most mégis egy olyan recept következik, aminek nagyon is létezik húsos előképe.

Nagyon gyors és egyszerű tésztaétel jött létre a következőképpen:

Egy harmad csészényi bulgurt megfőztem, majd egy serpenyőben hagymát és fokhagymát pirítottam a megfőtt bulgurral együtt és egy marék napraforgó maggal (hogy legyen benne porcogó rész is :DD ).
Minél tovább pirul ez az összeállítás, annál finomabb lesz szerintem a végeredmény.
Fűszerekből rozmaring, bazsalikom, oregano és kakukkfű került rá, majd végül annyi paradicsomszósz, hogy kellemes szósz állaga legyen.
Kiegészítésképpen sajtot tettünk a tetejére és olajbogyót a tészta mellé, az előbbi vegán verzióban elhagyható, vagy pótsajtpótlóval pótolható :).

Medvehagymás túró

Újra itt a medvehagyma szezon, és kiderült, hogy nem csak a neve miatt könnyen keverhető Pécs és Bécs, de mindkettő mellett medvehagyma földeket lehet találni a környező erdőkben.
Mi most bécsi szedésű medvehagymával vagánykodunk még egy rövid ideig.

Vacsorának kíváló egy kis csokor medvehagyma felaprítva túróval elkeverve, sózva és borsozva, mellé rozskenyér és egy gyors saláta.
Mi most a salátát mozarellából, koktél paradicsomból, aszalt paradicsomból, medvehagymából valamint medvehagymára cserélt rukkolából állítottuk össze. Kevés tökmagolajjal és olíva olajjal, pici sóval és borssal elkevertem és már élvezhettük is a speckó, medvéknek való hagyma ízét.

Fokhagyma és paradicsom

Amikor Nana írását olvastam, kedvet kaptam valami paradicsomos-fokhagymás sült dologhoz, de olyan kenyérre kenhetős-tunkolós legyen. Biztos vagyok benne, hogy nem én találtam fel a spanyolviaszt, annyira egyszerű ez az egész, számomra mégis új, mivel fokhagymát csak így önmagáért nem szoktam sütögetni, legfeljebb más egyéb mellé beleszórni a tepsibe.

Szóval elővettem két kemény paradicsomot, melyet cikkekre vágtam, aztán két fej fokhagymát megpucoltam, gerezdekre szedtem (a nagyon dundi gerezdeket félbevágtam). Egy téglalap alakú jénaiba némi olívaolajat öntöttem, s ebben átforgattam a paradicsomokat és hagymákat. A paradicsomokat talpra állítottam, s az egész mindenséget megsóztam. Alufóliával befedtem a tálat és 200 °C-os sütőben (hőlégkeveréssel) 35 percig sütöttem.

Amikor kész lett, a paradicsomok héját egyszerűen leszedtem egy facsipesszel, majd mindent átkanalaztam egy tálkába és villával csak tessék-lássék módon összenyomkodtam.

Nálam a sütő elő volt melegítve, ugyanis előzőleg éppen rozskenyeret sütöttem, arra kentem a kencét, s még egy kis reszelt parmezánt is szórtam rá. Szerintem spagettihez is jól passzolna :)
Mivel a paradicsom kissé édeskés-savanykás lesz a sütéstől, utólag még szükség lehet sózásra, nekünk azonban jó volt anélkül is. A fokhagyma nagyon krémesre sül, elveszti markáns-csípős jellegét, mondhatni megszelidül. Én még csak úgy magában is kanalazgattam belőle... :)

Vajaspánkó huszerett – második fejezet

A bejegyzés előzménye: Vajaspánkó huszerett – első fejezet
Tehát most a folytatásban, az archaikus szövegben található csalafinta eleségekről libben fel a fátyol.

Luca béles
napon aszalt szilva
éjfekete csokoládéba mártogatva
sárgabarack koronával díszítve

Lidérc szuszogó
2 bögre pirított napraforgómag (egzotikus)
3 kanál olívaolaj
fél citrom leve
2 teáskanál mustár
1 csokor rozmaring
só
3 evőkanál víz

(forrás: Lét-tudatos konyha)

Táltos herkentyű
10 főzött tojás
3 fej vöröshagyma
vaj
1 csokor petrezselyem
szerecsendió őrlemény
pirospaprika
őrölt feketebors
só

Vadleány zsámiska
1 csésze darált dió
2 friss zöld chili
1 nagy csokor korianderlevél
1 nagy lilahagyma
2 teáskanál édesköménypor
2-3 deci savanyútejföl
só, fehérbors
Garabonciás kása
3 bögre csicseriborsó (áztatva, főzve, pépesítve)
maroknyi aprított szezámmag
2 kanál olívaolaj
3 gerezd foghagyma
só, bors
fél bögre víz

Küldöttfarkas mártó
4 nagy pirospaprika
4 szál újhagyma
fél citrom leve
2 piros chili
só
Váltott gyermek pempő
3 közepes avokádó
6 gerezd fokhagyma
3 teáskanál csípős mustár
3 teáskanál édes méz
fél citrom leve
aprított olajbogyó
olívaolaj
só, fehérbors

Ördöngös molnár tallér
80 deka liszt
4 vaj
3 kanál reszelt parmezán
1 nagy csokor kakukkfű
10 szem örült kardamom
só, bors
Az alkotók:
Agócs Írisz gyermekijesztő lény
Frazon Zsófia anarchista vadleány
doktor Medve Zsuzsa balerina

Kelt: Bátky Zsigmondon

Vajaspánkó huszerett – első fejezet

Úgy történt, hogy a múlt héten volt a Néprajzi Múzeum Napja. Ingyenes belépés, gyerek és szakmai programok, este szakmai díjátadás, koccintás és fogadás. De miután az utóbbi időben a kulturális intézmények a gazdasági válság című népi játékban aktívan részt vesznek, a fogadást alternatív eszközökkel kellett megoldani. Így pattant ki a szervezők fejéből a Kulináris örömök című gasztro-pályázat. Mi meg nem bírtunk magunkkal (Agócs Írisz, Medve Zsuzsa és Frazon Zsófi), pályáztunk, oszt jól behappoltuk a különdíjat!

A kiírásban volt, hogy legyen örökségdiskurzus, másság, hagyomány, legalább húsz főre kóstoló. Mi nagyon igyekeztünk. Teljes pánkóságunk beleadtuk: környezetbarátság, vegaság, csokoládéság és még egy cseppnyi indiaiság.

Munkálkodásunk egy csalafinta mágikus tartalmú, archaikus nyelvezetű, csodálatos csatát verselő szövegen alapult: ez volt a Vajaspánkó huszerett (Parti Nagy Lajos Ibusár című színműve után – amatőrül meg szabadon). Kutatómunkánk lényege: meglelni a szövegben található lények és archaikus eleségek összetevőjét. És persze megleltük. És persze jól megcsináltuk. Majd a mágikus eledelekből összeállítottunk egy minden kétséget kizáró, autentikus múzeumi installációt: egy dicsőséges ütközetet.
A tudományos gasztrokutató és hagyományőrző projektről két részben tudósítunk: az első fejezetben elolvashatjátok az archaikus szöveget, illusztrációval, a másodikban pedig felfedjük a mágikus eledelek összetevőit, étekről étekre. Ím!

Vajaspánkó huszerett

Egyszer volt, hol nem volt,
az Erős Pista babgulyásán túl,
ott, ahol a hosszúszőrű mangalica is remixet tol,
még azon is túl,
volt egyszer egy barátságos környezetkultúra.

Környezetkultúra teremtményei boldogan éltek
visszaváltható üveghegyeik tövében,
a szelíd habokat vető MaDok-tenger partján,
mindenre kiterjedő örökségdiskurzus közepette.

Megfértek ott békességben tokmányok és mobilok,
céhládák és naptejes flakonok,
köpülők és mascarpones dobozok,
hímzett kelmék és viaszos vászonok – ahogy kell.

Nem zavarták életüket turulok,
egyszerhasználatos ásványvizes flakonok,
öntöttek fröccs, pirosan, fehéren,
zöldben is jártak, tudatosan, szépen.

Környezetkultúra barátságos őrei
a sajtban-vajban fürösztött kakukkfüves huszárok:
szép szál legények, tokkal vonóval,
büszke tartással, széles mosollyal.

Egy nap kicsordult a diskurzus az örökség medréből,
jöttek ártó lények a szmoghatár mélyéről:

a garabonciás, ki küldött farkast, táltost és Lucát,
a vadleány, ki váltott gyermekével,
átkával és gonosz nézésével,
környezetkultúra lakóira folyton rárohant.

Ekkor a főhuszár gondolt egyet magában, és egy mágikus tervvel előrukkola:
„Hasonlót a hasonlóval, míg el nem pusztula!
Harapdált huszárnak nem áll jól a mente,
kard, ki kard, huszárok!” ez volt az ő terve.

Terjengő kakukkfű, olajbogyó zápor,
aszaltszilvás gömbök, nem fut el, ki bátor.
Dőltek is a kekszek, csupa szósz lett minden,
kása, pempő, szuszogó tocsogott a réten,
zsámiska és kása, mártó és béles,
így lett nagy dicsősége a díszhuszár népnek.

Ezzel ért véget a csodás történetünk, és hogy ne feledjétek,
kifőztük az ősi receptet, kencéket, pempőket, mártókat és bélest,
legyen nagy vígasság,
és Bátky is éljen!

folyt. köv. (és persze egy szavunkat se higgyétek!)

hidegben a vastag bunda előnyös

már nagyon-nagyon messziről kellene kezdenem a receptek sorolását, és majd valami alternatív módját ki is találom a pótlásoknak (a karácsonyra készült bonbonokat majd Valentin napi ajándéknak hazudom, például - ha még húsvét előtt sikerül megugranom). annyi minden van, hogy vinné a fene, pedig közben eszünk ám, meg fotózgattam is, csak valahogy az írás, képkivágás, új bejegyzés funkciókig nem jutok el. de ma meg(cam)embereltem magam!
nemrég csináltam rántott camembert, amit nem szoktam túl gyakran, és ebben a formában még soha nem készítettem. nem találtam fel a spanyol viaszt, mint ahogy máskor sem, de most végre megcsináltam. a légyeg, hogy egy egész kerek sajt jut mindenkinek, amit egyben rántok ki. a rántott cambembernek valamiért nagyon erős téli hangulata van. talán tényleg a vastag bunda miatt?

a sajtot liszt-tojás-prézli-tojás-prézli sorrendben bebundáztam. annyi volt a különbség, hogy a prézlibe kevertem egy kis darált diót, és közepes lángon gyakorlatilag 10 perc alatt kisütöttem. egészen kicsi lábasban csináltam, így nem kellett túl sok olaj - mert jó, ha legalább a sajt feléig felér. és a szép fehér penész-bélés nagyon klasszul megóvta a kirepedéstől. ilyen sikeres sajtprojektet még nem futtattam!

nagyon egyszerű rozmaringgal sóval fűszerezett rizst csináltam hozzá, annyi trükkel, hogy egy nagy marék aprított és kissé lepirított diót szórtam bele. a menühöz még savanyú ribizli lekvárt púpoztam a tányérokra. a bunda jól tartotta a meleget, rendben volt, de iszonyú sok az egy egész sajt per kopf. nem is együltőben megenni, hanem utána. tömény. tömény, de fincsi.

Céklasaláta kovászos uborkával

Nagyon régen Baján ettem egy céklasalátát, amiben volt savanyú uborka, és ez valami hihetetlenül ízlett nekem.
Utána még lehetett kapni indiai salátás hamburgert, és abban is ez a fajta párosítás bukkant fel, aztán eltűnt a hamburgeres is és soha többet nem találkoztam ezzel a kis csodával. :)
Mostanság keresgéltem a receptet, de nem jutottam eredményre, így kénytelen voltam nekiállni a kísérletezésnek.

Első próbálkozásra egy kisebb fej cékla háromnegyedét kockáztam kicsire, és négy nagyobb kovászos uborkát még kisebb kockára vágva kevertem hozzá.
Egy nagy pohár joghurttal öntöttem nyakon őket, lehet szójajoghurttal és tejföllel is nekimenni ugyanennek.
Két teáskanál mustárt, borsot, pici sót adtam hozzá és az eredmény rendkívűl meggyőző, de még nem az, amire én emlékszem. :)

Szerintem savanyúságnak eltett cékla szerepelt az eredeti verzióban, és lehet, hogy nem kovászos, hanem csemege uborka, de előbb tesztelném az első tippet. A lényeg, hogy így is egy nagyon érdekes, és gyakran ismétlést kívánó saláta jött létre, mi teljes kiőrlésű lisztből készült sajtos zsemlékkel fogyasztottuk vacsorára.

mustáros lencse

Nagyon szeretem a lencsét - is. Ehhez a mustáros lencséhez - amit korábban már többször, több variációban elkészítettem - felhasználtam az indiai ételek elkészítése során felhalmozott tapasztalataimat is.

3 dl lencsét (normál barnalencse) a szokott módon beáztattam 3-4 órarára. Amikor kétszerezése dagadt, akkor egy nagy hagymát apró kockácra vágtam, kis oliván megpirítottam, és amikor aranybarna lett, akkor ráöntöttem a lencsét (víz nélkül). Lassú tűzön kicsit összepároltam, és befűszereztem. Tettem bele:

1 nagy darab fajéhat

3-4 szem fekete kardamom magot

4-5 zöld kardamom magot

2 nagy babérlevelet

6-7 szem szegfűszeget

1 szárított zöld chilit egészben,

sót, borsot.

Majd felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje, lassú tűzön forraltam. Arrra ügyeltem menet közben, hogy sose legyen rajta túl sok víz, legyen esélye elfőni. Hozzádobtam még egy félbevágott répát és két nagy gerezd fokhagymát. Kb. fél óra alatt főtt meg annyira, hogy már elég jó (kicsit röcsöghet, én nem bánom), de még nem vált le a lencse héja. Na akkor levettem, a maradék vizet leöntöttem, a fűszereket megpróbáltam kihalászni. Egy nagy tálban összekevertem 2-3 evőkanál csípős mustárral (most zöldborsos volt itthon, az nagyon jó hozzá), öntöttem hozzá bőven oliva olajat, és utána sóztam. Hidegen és melegen is jó. (Mi most - vagyis a múlt héten, mert akkor csináltam - rozmaringos, citromos tengeri halat ettünk hozzá.)

Padlizsán palacsintatésztában ruccolás paradicsom salátával

A padlizsán nem különösebben népszerű nálunk, de tegnap sikerült átugrania a lécet egy remek kis palacsintatésztás kabátkában.
A palacsintatészta vegán verzió, teljes kiőrlésű lisztből, vízből, kevés olajból, pici szódabikarbónából, és egy csipetnyi sóból áll össze. A mennyiség a bundázandó zöldségekhez mérten szemre állítható be, a tészta állaga palacsintatészta sűrűségű. :)
A padlizsánokat először jól besóztam, majd egy negyed -fél óra múlva letöröltem, és felitattam a sót róluk. Ezután egy gerezd fokhagymát passziroztam bele egy kevés olíva és tökmag olaj keverékébe, szórtam bele egy kis szurokfűvet és ezzel megkentem a bundára váró padlizsán szeleteket. A tésztába mártogatott padlizsánok lassú tűzön sültek ropogós barnára.

A salátát a múlt héten készült meleg tésztasaláta hozzávalóiból készítettem, csak ezúttal hidegen és tészta nélkül. Három paradicsomot vágtam fel, egy kicsi fej lilahagymát, ruccolát kb. 5 dkg-t, négy-öt aszalt paradicsomot, kb. 8 dkg füstölt mozzarellát és natúr házisajtot keverve, 4-5 e.k. fekete olajbogyót, egy e.k. olíva olajat, egy kevés balzsam ecetet, sót, borsot, kevés bazsalikomot.

A szemfüles palacsintasütő még a padlizsánok belemártogatása előtt felmérte, hogy túlméretezett a tésztamennyiség, így kettéválasztotta és desszert is készült kakaós és lekváros palacsinta formájában. Ez egy kiadós ebédnek is pont elég lett volna, de most így alakult. :)

Meleg tésztasaláta

Csak a hozzávalók beszerzéséből hazaérve vettem észre, hogy a szuper tésztás recept, amit kinéztem, az egy tésztasaláta - tehát nem meleg étel. De ha már megvolt minden hozzávaló, nem mondtam le róla, így a főtt tésztával való összekeverés után betoltam a sütőbe 10 perce az egészet és végül mégiscsak meleget vacsorázhattunk.

A tésztához a következők kerültek: egy fél lila hagyma apróra vágva, kb. 10 dkg ruccola, 35 dkg paradicsom (a recept szerint koktél paradicsom) felaprítva, 3 e.k. fekete olajbogyó felkarikázva, 3-4 db aszalt paradicsom felvagdosva, 15 dkg füstölt mozzarella kis kockákra vágva, egy e.k. balzsamecet, egy e.k. olíva olaj, só és feketebors.

Mindezt a Reader's Digest kiadásában megjelent - Az életerő konyhája - c. könyvből vettem.
A könyv a zöldségevés mellett kampányol, felsorolva külön a legjobb zöldségeket h. melyik miért nagyon jó, és leginkább, nagyon érdekes sok-zöldséges húsos recepteket ajánl, bizonyítva hogy a zöldségevés beépíthető az étrendbe úgyis, hogy le sem kell mondani az állatok megevéséről :P.

Egzotikus gyümölcssaláta

Elöljáróban néhány megjegyzés, tapasztalat.
1. Az öntetben a túrót nyugodtan lehet helyettesíteni további kefírrel, joghurttal. Én csak azért csináltam túróval, hogy tartalmasabb legyen, lévén nálam most főétkezést helyettesít.
2. Azt az egy evőkanál mézet is ki kellett volna hagynom, mert az én ízlésemnek ez már így is túl édes, főleg a banán miatt.
3. Most ricottát használtam, mert az volt itthon (és amúgy is lejár és meg kell enni), de rá kellett jönnöm, hogy azért én inkább vonzódom a mi jó kis hazai túrónkhoz. A ricotta ugyan szép krémes lett, de olyan apró szemcsés, hogy az az érzésem, mintha valami instant túróporból lenne az öntet :(

Amúgy más bajom nincs vele :)


Hozzávalók:
25 dkg túró
1 kis pohár kefír
1 ek. méz (elhagyható, sőt)
3 ek. kókusztejpor
2 banán
2 zöldalma
2 narancs

A túrót jól elkeverem a kefírrel, mézzel és kókusztejporral. Ezután a gyümölcsöket megpucolom és egy tálba kockázom, ráöntöm a túrókrémet és jól összekeverem. Ha egy kicsit áll a hűtőben, jobban összeérnek az ízek.
Vigyázat, ebből óriási adag lesz!

Kashmiri Dum Aloo ver.2.

Végül, de nem utolsó sorban ezzel a kashmiri dum aloo nevű fűszeres szószós krumplival kerekedik egésszé a rotit, paradicsomos hagymás raitát, és a vegyes zöldséges bhajit tartalmazó indiai menü.
Majd igyekszünk kitalálni valami jól rendszert, hogy külön-külön és menü formában is jól használhatóak legyenek a főzőiskolában elsajátított indiai receptek.
Ezt a receptet Zsófi már korábban feltette, néhány apróbb különbséggel. Az átláthatóság kedvéért én is teljes receptet írok le, nemcsak az eltéréseket.
Az ismeretlen speciális hozzávalók mind megvásárolhatóak a wesselényi u. 36. szám alatt található Szép Kis India nevű csodálatos boltban.

HOZZÁVALÓK:

1. -1 kg újkrumpli, vagy kockákra vágott krumpli
2.- 4-5 e.k. ghee/ vaj / étolaj

3. - 2 e.k. édeskömény mag v. por
4.- 1 t.k. őrőlt kömény
5.- 1.5 t.k. őrőlt koriander
6.- 1 t.k. chili por
7.- fél t.k. frissen őrőlt fekete bors
8.- fél t.k. őrőlt kurkuma
9.- fél t.k. őrőlt gyömbér

10.- 15 dkg natúr joghurt
11.- só ízlés szerint
12.- fél t.k. garam masala
13.- 1 friss kimagozott, finomra vágott zöld chili
14.- 1 e.k. friss, aprított koriander levél

A krumplit héjában megfőzzük, ha lehül meghámozzuk (ha nem újkrumpli).
Megszurkáljuk a krumpli darabkákat egy fogpiszkálóval, hogy jobban átitatódjon a fűszerektől.
Felolvasztjuk a gheet közepesen forróra egy teflon edényben. Mikor forró a ghee v. olaj beletesszük a krumplit és barnára sütjük, néha megforgatva őket, majd kiszedve papíron lecsöpögtetjük.
Egy bögrében kikeverjük a hozzávalók közül a 3-9-ig számozott fűszereket egy kevés vízzel.
Kevés ghee-t melegítünk egy serpenyőbe és ráöntjük a fűszerkeveréket, egy percig sütjük.
Hozzáadjuk a joghurtot, sót és jól elkeverjük, beletesszük az előkészített krumplit, lefedjük és 10-12 percig főzzük, a végén hozzáadjuk a garam masalát, levesszük a tűzről és hozzákeverjük a koriandert.

indiai vacsora: Aloo mutter (zöldborsós burgonya)

Ismét indiai vacsora történt :), és a ma este is gyanúsan hasonlónak ígérkezik. A recepteket javarészt a már korábban említett szakácskönyvünkből szedtük, de a tegnap készült Aloo mutter (zöldborsós burgonya) mellé a Zsófitól tanult poodina parantha (mentás lepény) - t készítettük el.

A recept:
1 kg főtt burgonya
4 csésze zöldborsó
2 csésze paradicsom püré
2-4 tk. olaj
2 tk. cukor

A zöldségalaphoz:

2 közepes hagyma
4-8 piros chili
egy darab gyömbér lereszelve (kb. 2.5 cm)
2-4 szegfűszeg
4 babérlevél
1/2 tk. őrőlt kurkuma
2 tk. koriander
1 tk. köménymag
1 tk.préselt fokhagyma

A felszeletelt hagymához hozzákeverjük a chilit, a lereszelt gyömbért, a préselt fokhagymát és a maradék fűszereket. Hevített olajban süssük 2-3 percig. Hozzáadjuk a paradicsompürét, a cukrot és a sót, v.mint a tejet, felforraljuk és beletesszük a zöldborsót és a megfőtt feldarabolt burgonyát.

kashmiri dum aloo

A hűtőszekrény minnél alaposabb "kifőzésén" fáradozom, és most a krumplin és két nagy doboz joghurton volt a sor. Úgyhogy fűszeres joghurtos indiai krumplit készítettem, aminek a hindi neve: kashmiri dum aloo (az aloo a krumpli, a dumot sajnos nem tudom, de majd utána járok).

Ehhez megfőztem héjában a krumplit - kb. 1 kg lehetett - majd egy kis hideg vizes fürdő után megpucoltam. Apró szemű krumpli volt, úgyhogy a diónyi nagyságúakat egyben hagytam, a nagyobbakat feleztem. Forrósítottam egy serpenyőben olajat, annyit, hogy félig elmerüljön benne a krumpli, és amikor már jó forró volt, akkor hirtelen megpirítottam benne. Ez 3-4 perc csupán, hiszen a krumpli már nem nyers, de a sütéstől egy aranybarna ropogós bevonat keletkezik rajta, és így nem ázik el a fűszeres joghurtos szaftban.

A "szaftot" tk. a sütés közben készítettem elő. Ehhez egy kanál vajra (ghee) dobtam 1-1 tk. édeskömény és rómaiköményt (mindkettőből szemest), majd 1-1 tk. korianderport, chiliport, őrölt feketeborsot (ebből lehet kevesebb), kurkumát, gyömbérport. Közepes lángon 1-2 percig kevergetve pirítottam (nagyon kell figyelni, mert a chili könyen megég), majd hozzátettem 2-3 közepes érett paradicsomot kis kockákra vágva (én héjastól, mert nem zavar, akit igen, csinálhatja pürével is). 3-4 perc alatt szétfő a paradicsom, levet ereszt, beszívja a fűszereket, ahogy kell. Ekkor kell belerakni a krumplit, óvatosan összeforgatni, hogy mindenhol érje a fűszeres cucc, majd ráborítani egy nagy doboz joghurtot (400 g). Én ekkor még hozzádobtam egy zöld chilit egyben, egy tk. garam masalat, és friss koriander levelet. Óvatos kevergetés - inkább átforgatás - közben 5-6 percig kell főzni, és már kész is.

Ezúttal paradicsomos, uborkás raitát csináltam hozzá, amit itt már leírtam, annyi változtatással, hogy nem tejföl, hanem joghurt volt a szósz, több volt benne az uborka, mint a paradicsom, és több mogyorót tettem bele, mint előzőleg.

kamuzás

A tegnapi fűszeres teázgatás után úgy rámjött a "de ennék egy jó kis fűszeres, erős, csípős valamit" érzés, aztán a tettek metlahis mezejére léptem, és a vágyam egy kis kamuzással és egy új raita kipróbálásával csillapítottam. A kamuzás az volt, hogy a pár hete kipróbált mezedar bhindi (fűszeres okra) receptet csináltam meg, de okra helyett zöldbabból. Nem a hasonlósági mágiának adóztam ezzel, ugyanis nem nagyon hasonlít a két zöld egymásra, csak épp nem volt itthon okra. Hát ilyet! :D De teljesen úgy készítettem el, ahogy ott olvashatjátok, talán pár perccel hosszabb volt a párolási idő.

Paradicsomos, uborkás, mogyorós raitát készítettem hozzá. Ez így néz ki:

fél kígyóuborka (biztos jó a fürtössel is),

5-6 kisebb jó érett paradicsom,

1 kisebb zsengébb hagyma

nagy marék sózatlan, pörköletlen mogyoró (ezt mozsárban kicsit megtörtem).

Majd egy nagy doboz tejfölbe belekevertem:

sót,

fehérborsot,

pirított és porított rómaiköményt,

friss korianderlevelet és mentalevelet,

1 ek. oliva olajat.

Aztán ezt az egészet rálöttyintettem a zöldségekre. Miután a zöldbabot kicsit "elcsípősöztem" (2 friss zöldchili helyett 3 szárítottat tettem bele, mert valamiért azt gondoltam, talán kiment az ereje, de legközelebb már nem gondolom), nagyon jó volt rá ez a lédús, hűs paradicsomos raita. Elfogyott!

Céklasaláta pácolt fetával

Sajnos a fotók este készültek, és nem olyan jók, pedig gyönyörűszép volt a menü.
A céklasaláta céklából, sárgarépából és kevés zellerből állt. Nem reszeltem vagy gyalultam a zöldségeket, hanem keskeny csíkokra vagdostam, mert szerintem így sokkal harsogósabb és kevésbé leveses marad.
Kicsi citromlével kevertem össze, hogy fixálódjanak a színek, de ezenkívűl semmit nem tettem rá.
A feta sajt páclevéhez olíva olajat, sok-sok aprított friss görög bazsalikomot és oregánót, fokhagymát, egy kis zöld chillit kevertem össze. Ez volt az est fénypontja, nagyon jó íze lett.
Mindehhez rozsból készült pitát ettünk, ami a rozsliszt miatt kevéssé lett puffancsos, de csíkokra vágva remekül lecsúszott.

mars-expedíció

Annyira bírom az avokadót! Olyan a felülete, mint egy kráterekkel szabdalt bolygóé. Ha pedig krémet csinálunk belőle, pont mint a vuklánokból kitörő lávafolyam.

Én így csinálom:

1 puha avokadót

2 nagy gerezd fokhagymával összeturmixolok, hozzáadok

1 nyers tojássárgát (emiatt érdemes együltő helyben megenni),

fél deci oliva olajat,

1-1 teáskanál mézet,

csípős dijoni mustárt,

összetört fekete olajbogyót,

egy bő csavarásnyi citrom vagy lime levet, végül

pár szem frissen tört fehérborsot. És az egészet jól összekeverem.

Szerintem piritóssal és paradicsommal a legjobb. A Vajaspánkón itt olvashattok még avokado krém receptet.

Észak-indiai preparation 2. folyt.

Mielőtt az igéreteimnek megfelelően befejezem a keddi vacsora menüsorát, szeretnék egy fűszerről írni. Ez pedig a fekete kardamom mag. Zöldet már régóta használok, amikor még azt sem tudtam, hogy mi fán terem egy rendesen megcsinált indiai étel, zöld kardamom magom már akkor volt otthon. Leginkább tejes teába (a tejjel forraltam össze), vagy kávéhoz használtam: a kotyogóba a kávéörleménnyel együtt tettem be 1-2 zöld kardamom magot, csak a héját kicsit megtörtem, így a végeredmény egy nagyon kellemesen fűszeres ital lett. Fekete kardamom magot viszont most használtam először. A mag kétszer akkora, mint a zöld, de sokkal aromásabb - leginkább füstös - illata van. Mindkét fajta esetében fontos az antidepresszáns hatás - ami talán ilyen őszi időben nem is utolsó.
A channa dal - fűszeres lencse - egyik alapfűszere a fekete kardamom mag. Az étel 25 dkg sárga lencséből készül, amit a főzés előtt egy órára beáztattam, majd 4 szem fekete kardamom maggal, 2 nagy fahéjjal, 2-3 babérlevéllel, 1 kk kurkumával, sóval fel tettem lassú tűzön, lefedve főni, másfélszeres vízben, kb. fél órára. Miközben főtt, elkészítettem hozzá a fűszeres alapot. Ehhez egy jó nagy hagymát (vagy kettő kisebbet) szálakra vágtam, vajon (ghee) aranybarnára sütöttem, beletettem 2 gerezd összetört fokhagymát, 1 tk reszelt gyömbért, pár perc sütés után pedig következtek a porfűszerek fél-fél teáskanállal: chilipor, édesköménypor, channa masala, garam masala, végül 2 szárított piros chili. Újra 1-2 perc pirítás, majd hozzá 2 paradicsom finomra aprítva, és így főztem 3-4 percig (kevergetés mellett). Akkor tuti, amikor egészen massza szerű, és a vaj szinte külön válik. Ehhez jöhet a megfőtt lencse, majd az egészet néhány percig még lassan együtt kell forralni. Ezt a fogást érdemes először csinálni, mert nagyon könnyen melegen tartható, vagy melegíthető.

Végül pedig a krumplis raita, ami annyira egyszerű, hogy tk. a főzés bármelyik üres 10 percében elkészíthető. Négy főre 8 szem apróbb krumpliból csináltam, amit előtte megfőztem, egy tálban villával szétnyomtam, tettem hozzá egy kevés apróra vágott lila hagymát. Egy nagy doboz joghurtot alaposan kikevertem, hozzáadtam egy evőkanál barnacukrot (lehet méz is), 1,5 tk pirított római köményport, ízlés szerint chiliport és fekete kősót. A joghurtot ráöntöttem a krumplira, tettem még hozzá korianderlevelet (nekem oljaban eltett van), és egy csipet édesköményt. Majd jól összekevertem.
Az egész menü tehát a fűszeres lencséből, a sajtos borsóból, krumplis raitából és a mentás lepényből állt. Így együtt több órát vesz igénybe, de néha mégis megéri végigcsinálni. Az is klassz, ha csak egy-egy fogást készít el az ember, kis rizzsel és/vagy raitával, attól függően, mennyi idő van rá. Ha megnézitek az előző menüt, amit pár hete leírtam (itt és itt, ugyancsak folytatásos kisregény formátumban), akkor láthatjátok, hogy logikailag hasonló: levesszerű lencse/borsó, zöldséges curry, raita és lepény. A két menü így tk. négy étel, két raita és két lepény, amelyek ízlés szerint variálhatók. A menüsorok természetesen csak javaslatok. Szerintem érdemes velük kísérletezni.
Befejezésnek pedig egy laza desszert, ami a csípős és fűszeres ételek után jó levezetésnek: ananászt és egzotikus befőttet turmixoltam össze vanília fagylalttal.
A desszert része a medvéket (és barátaikat) is nagyon izgatta, nézték is, hogy van-e még...Nekem úgy tűnik, a pánkó szerzők - a csokoládéságon kívül - az indiai ételekben is közös érdeklődést mutatnak, így már több remek étket találhattok az oldalon, ha az indiai címkére klikkeltek!