A ma délutáni ribizli befőzés a meggytől indult - de ígérem, a receptig is eljutok.

Két napja nem ültem gépnél, így csak ma reggel olvastam azt a mailt, ami többszörös továbbküldést követően ért hozzám, a Hulladék Munkaszövetség és az Élő Tiszáért közös kezdeményzéséről. A lényeg röviden: a termelőktől (Nagykörű) arcpirítóan olcsón akarták a kereskedők átvenni a meggyet, akik ezért úgy döntöttek, rohadjon a fán. Az Élő Tiszáért szövetség tagjai viszont rábeszélték őket, hogy szedjék le, ők pedig megszervezik, hogy a kereskedők megkerülésével eladják a meggyet. Így ma, szombaton 170 Ft/kg áron lehetett vásárolni meggyet a Császár-Komjádi uszoda előtti piacon. Hm...gondoltam, akkor meggy befőzéssel töltöm a délutánt. Igen ám, de én még kilenc órakor a reggeli kávémat szopogattam, és mire összecihöltem magam, és kiértem a piacra, mind elfogyott a meggy. (Jövő szombaton is lesz, reggel 8-tól!) Én nem tudom, ki hogy van a befőzéssel. Alapvetően nem egy ördöngős dolog, mégis kell hozzá lelkierő, és nem utolsó sorban: idő. Úgy éreztem, most lendületben vagyok, sőt, már bele is éltem magam, úgyhogy valami lekvárnak muszáj születnie.
Nemrég gabojsza gasztro blogján olvastam több káprázatos lekvár ötletet, amiben volt egy variáció erdei gyümölcsök és chilis csoki házasságára (itt az eredeti:
http://gabojszakonyhaja.blogspot.com/2008/05/lekvrok.html). Ekkor akadt meg a szemem egy láda fekete ribizlin, és rögtön megéreztem a fanyar, savanyú gyömülcs és a keserű csokoládé összeilleszthetőségében rejlő lehetőségeket. Vettem tehát egy-egy kiló fekete és piros ribizlit, és már csak a lendületre kellett figyelnem.
Végül ezt főztem ki:
2 kg ribizli (fekete, piros)
1 kg cukor
2 csomag Oetker dzsemfix (2:1)
100 g 86%-os kakaótartalmú étcsoki (csak a fele mennyiséget csokiztam)
1/2 kávéskanál chlili

Az említett lendület, csak egyszer fogyott el: amikor már kétszer végighallgattam a Ludditák Porcogó albumát, és még mindig pucoltam a ribizlit ... viszont fültövig lilán nem tudtam más cédét betenni. A főzés viszont már nagyon gyorsan ment. A gyümölcshoz kevertem a cukrot és a fixet, melegedés közben kicsit megnyomogattam krumplinyomóval (de csak annyira, hogy a gyömülcs héja felrepedjen - nem törekedtem pépesítésre, csak arra, hogy az ízek a héj alá tudjanak furakodni). Forrás után még 2-3 perc, és már kész is. Nagyjából felét kiszedtem üvegekbe, majd a még forró maradékhoz hozzáadtam az összes csokit és a chilit. Ezt először csak hagytam, hogy olvadjon (addig az első négy üveget lefedtem, kb. 10 percre fejreállítottam), majd alaposan elkevertem, oszt üvegbe, fedve, fejreállítva, mint a csokimentes többieket.
Ilyen lett a csokimentes:

és ilyen a csokis:

Most még csak melegen és folyósan kóstoltam, de nehéz volt abbahagyni (csokifüggők hamar elhasználják). Összesen nyolc üveg lett belőle: négy mentes, négy csokis, chilis. Köszönet az ötletért és az ihletért!
Jövő héten pedig korán kelek, és veszek meggyet!