Saturday, December 19, 2009

Ráday-kifli, végre!

Mindjárt az első Ráday-estén nagy sikert aratott a kifli, amelynek a receptjét az alábbiakban adjuk közre. A feladat egyszerű, az eredmény megéri.

Végy 60 deka finomlisztet (BL55, pillanatnyilag a Lidl ajánlata a legjobb, immár két éve magasan vezeti kenyérsütő liszt-sikerlistánkat, ősz végén idén is tesztelni fogjuk a riválisok idei gabonából készült termékeit, hátha lesz jobb…), keverj bele 3 csapott teáskanál sót, képezz gödröt a liszthalom közepén, morzsolj bele 2 deka sörélesztőt (ebben is a Lidl passaui élesztője az általunk legjobbnak ítélt), önts rá kis tejet, keverd össze, nem baj, ha kis liszt is szóródik rá, add hozzá a többi tejet (sajtkészítők esetleg savót, ha nem tudnak vele mit kezdeni, a vizet ehhez nem ajánlom), aminek a teljes mennyisége ne haladja meg a 3,6 decit (60 százalékos hidratáció). Dolgozd össze, gyúrd ki, amíg bársonyos lesz a tapintása (nálunk kb. 12 perc), kenyérruhával lefedve hagyd kelni legalább 1 órát. Az eddigiekhez: nem használunk cukrot, nem kell az anyaghoz kovász, a tejet és élesztőt a hűtőből vesszük elő (a dagasztás alatt majd felmelegszik eléggé az anyag a kezünk melegétől). Legalább 3-féle kimenetet lehet a megkelt anyagból produkálni.

1. Két részre osztjuk, egyenként vékony, kör alakúra sodorjuk, az átlója mentén nyolc cikkre vágjuk, a szélétől a közepe felé mind a nyolcat felsodorjuk úgy, hogy a csúcsa éppen alulra kerüljön. Liszttel beszórt sütőlapra (sütőpapírra) helyezzük, kissé kifli-formára hajlítjuk, ha szorosan egymás mellé helyezzük őket, bukta módra (fehéren összetapadva, de könnyen szétválaszthatóan) fognak megsülni, viszont mind a 16 elfér egy tepsin. Alul-felül sütés, légkeverés nélkül, 15-20 percig ízlés szerinti színre, magas hőfokon (nálunk 240). Ez ugyebár a nagy kifli.

2. A közepes kifli, mint 1., csak négyfelé osztjuk az anyagot, tehát 32 kifli lesz, ehhez már 2 tepsi kell.

3. A kifliccino. Megduplázzuk a tétet, 8 gombócot nyújtunk (a korábbiakhoz képest lehetőleg még vékonyabbra) és osztunk, 64 darabka lesz (figyelem, kevesebb mint 1 deka liszt/darab), viszont meg szoktuk tölteni. A mi javaslatunk: fél-körömnyi sonka, rá ugyanannyi mozzarella, és egy tépésnyi bazsalikom, mindezeket a hosszanti oldalra, a feltekerés kezdetéhez. Ezeket is felsodorjuk, azonban egyenesen hagyjuk, nem szoktuk kifli módra hajlítani. Viszont könnyű ujjnyomást szoktak kapni a végek. Ezt a típust a korábbiaknál egy gondolattal hamarabb szoktuk kivenni a kemencéből. Mindhárom változatot behelyezés előtt és kivételkor is meg szoktuk kenni vízzel (kenőtollal). Sajnos most nem találok fotót a végeredményről, de majd lesz.
(Kravjánszki Robi barátunk szíves engedélyével.)

Fotót nem tudunk közölni, mivel magunk nem készítettünk még. Írisz, Tamás (v. bárki), ha elkészítitek, kérlek posztoljatok fotót is!
Jó étvágyat!

2010-ben folytatódik a Ráday-esték sorozat. Szita-szita-péntek, Szerelem-csütörtök, Ráday-szerda, Fontponthu-kifli!

Friday, December 11, 2009

Új felfedezés csokoládé

Sajnos ezeréve nem jutottam el odáig, hogy frissítsem szegény vajaspánkót. Ez nem azt jelenti, hogy leszoktam az evésről, csak a bejegyzés nem fért mostanság az időmbe. Januártól újragondolom a blog hasznosságát és a többi pánkót is megkérdezve eldöntjük a további sorsát, hisz nem feltétlen van értelme egy hónapokig nem frissülő blognak.

De most nem ezért jelentkezem, hanem hogy mindenki szíves figyelmébe ajánljak egy újonnan felfedezett és tesztelt csokoládét. Londonból került ide, Seeds of Change a márkanév, és nagyon érdekes ízösszeállítású, ráadásul bio csokoládékat gyártanak - többek közt, mert a csokoládén kívűl, gabona szeleteket, tésztákat és tésztaszószokat is lehet náluk kapni. Én csak a csokoládéra koncentráltam idáig, de nem jártam rosszul. A fent is látható fügés-narancsos tábla az utóbbi időszak legerősebb csokoládé élménye volt. :)