Egy nagyon újrahasznos kiállítás, csak sajnos nagyon messze, de már csak a néhány kép, ami erről látható, lenyűgöző. A kedvencem a hanghullám, de azért már kattintani is kell! ide!
Bikes Beat Metro in Copenhagen
6 years ago
Egy nagyon újrahasznos kiállítás, csak sajnos nagyon messze, de már csak a néhány kép, ami erről látható, lenyűgöző. A kedvencem a hanghullám, de azért már kattintani is kell! ide!
Ez a tészta a vasárnapi ebédünk volt, egy kellemes tatai séta után a gyönyörű őszi napsütésben hmmm.... :o) (A fotót ugyan nem most csináltam, de a vár most is így néz ki.)


Az alaprecept Stahl Büntetlen örömök kötetéből való, de szerintem teljesen más lett. Van benne bénaság, meg van benne egyéni lelemény, a végeredmény szerethető, de finomítható. 
hideg is van ősz is van, nyomiság van...
A németalföldiek szája is tátva! Ugye mindenki fel tudja idézni azokat a képeket, amikor nagy tölgyfaasztalokon fényképszerűen megfestve szerepelnek zöldségek, gyümölcsök, állatok (általában döglöttek), élénk színek, közeli képek. Na ez egy pont olyan, csak nem németalföldi, hanem pánkóságos - az ehhez szükséges hozzávalókkal! Egyrészt erősen bió, környezetbarátságos (nem tudom, jól kivehető-e a kerékpár?), vega (nuku döglött állat, csak élénk, barát) és persze csokoládés - mi más! Története is van.
Hozzávalók:
Szia, itt a Critical Mass Riadóhíradó!
Ismét indiai vacsora történt :), és a ma este is gyanúsan hasonlónak ígérkezik. A recepteket javarészt a már korábban említett szakácskönyvünkből szedtük, de a tegnap készült Aloo mutter (zöldborsós burgonya) mellé a Zsófitól tanult poodina parantha (mentás lepény) - t készítettük el.
Folyamatosan kísérletezem a legideálisabb kenyér létrehozásán, ami azonfelül hogy teljes kiőrlésű liszttel készül és finom még esetleg mutatós is. Ma végre sikerült megközelítenem ezt az állapotot. Magam sem értem, hogy most miért nem repedt szét keresztül kasul mindenhol, de mindenestre nagyon örülök neki.
Csak hogy kötődjön a vajaspánkóhoz v.mivel, ajánlom a megnyitó bringával történő meglátogatását. Természetesen emellett Stark Attila képeinek mondanivalója is sok ponton közel áll a vajaspánkón is felbukkanó szemlélettel. :)
Egy rövid időre muszáj felfüggesztenem bizonyos tejtermékek nélkülözését, illetve a kakaó mentességet.
A vörös lencsében az a jó, többek közt, hogy gyorsan megfő. Ezért ma, a lassú áztatást, hosszú főzést igénylő csicseriborsó helyett, vörös lencséből csináltam humuszt. Négy fekete kardamont, két-három babérlevelet, egy egész fahéjat és egy tk. kurkuma port tettem a vízhez, amiben főtt, és némi sót, ezt a korábban már Frazon Zsófi által bemutatott channa dal nevű indiai étel mintájára, igaz ott sárga lencsével történik u.ez.
Mostanság nem igazán jutok el odáig hogy főzzek sajnos, mert benne vagyok a dolgozás legsűrűbb sűrűjében. De néha azért eszünk :). Most két hétre kipróbálom a teljes állati eredetű mentességet, mert az ekcémám egy masszívabb csokoládés időszak hatására teljesen eluralkodott rajtam. Régóta kíváncsi vagyok, hogy milyen semmi-tejterméket nem enni. Egyedül a sajt, amit nehezen tudnék hosszú távon nélkülözni. Eddig nagyon pót-termékeket nem vásároltam, de most erre is sor került. Számomra újdonság, h. van szójából készült joghurt, és nem is rossz. Ez akár hosszútávon is helyettesítheti a tejfölt és a joghurtot. A vaj helyett fűszeres, fokhagymás olajat teszek a kenyérre, jobb mint, amit pótol. :) Ja igen! és a túró! háát az is nehezen nélkülözhető nálam. :(
Szelet-fotóra egyszerűen nem maradt időm, meg aztán a fennforgásban meg is feledkeztem róla. Majd legközelebb.
A mezőgazdaság csaknem olyan mértékben járul hozzá a Föld légkörének melegedéséhez, mint a gépjármű - közlekedés, ám a politika egyelőre visszariad a következetes fellépéstől, az ökoadónak az agráriumra való kiterjesztésétől. Folytatás a tudatos vásárló oldalán.
Miközben más témában matattam a Geppetto Design Stúdió honlapján (Dr. Lamp elnevezésű gumikesztyűből készített lámpájukról kerestem képet, és kicsit arról is irogattam itt), találtam egy aktuális, és szerintem egészen zseniális kezdeményezést. Az idei Design hétre (ami október 3 és 12 között lesz) Gasztrodesign Workshopot szerveznek alkotók meghívásával. A cél olyan sorozatgyártásban is elkészíthető tárgyak "feltalálása", amelyeket az étkezés során használatni. Erre mondhatjuk könnyedén, hogy lárifári botorság, de ne felejtsük el: minden, ami jó minőségben, gondolatokat is magába rejtve készül, finom és praktikus, az azért olyan rossz nem lehet. Ráadásul az idei Design Hét alapgondolata a párbeszéd: tárgy és felhasználó interakciója, designer és megbízó együttműködése, tervező és társadalom aktív kapcsolata. Számomra mindez színtiszta etnográfia, avagy zabálni való tudomány :) Figyeljünk majd nagyon, mi lesz belőle!
A felépített installáció nem más, mint egy hatalmas lakomaasztal, amin az elhelyezett tárgyak a lakomára mint konkrét cselekvésre, mint metaforára és mint toposzra egyaránt utalnak. A kultúrtörténet nagy lakomájához Ágh Attila készített - minden egyes tárgyhoz egyesével, mégis egybefogva - vizuális kontextus. Őt a Krétakör színház darabjaiból ismerhetünk jól: úgy is fogalmazhatnék, hogy ő a Krétakör udvari látványtervezője. Tehát kiváló tálalás, kiváló téma, most már csak abban reménykedhetünk, hogy Magyarországon is megnézhetjük egyszer!
"Évadnyitó rendezvény - szept. 5.
Némi késlekedéssel, de a hétvégén végre befőztem az ajándék szilvákat! Eddig csak érleltem a gondolatot. Az előző adaghoz képest lényegesen savanyúbb alapreceptet raktam össze, és abból kerekítettem ki egy csípős, fűszeres változatot - mintha chutney lenne.