Tuesday, September 16, 2008

kenyér

Folyamatosan kísérletezem a legideálisabb kenyér létrehozásán, ami azonfelül hogy teljes kiőrlésű liszttel készül és finom még esetleg mutatós is. Ma végre sikerült megközelítenem ezt az állapotot. Magam sem értem, hogy most miért nem repedt szét keresztül kasul mindenhol, de mindenestre nagyon örülök neki.

A recept 15 dkg teljes kiőrlésű rozsliszt, 20 dkg teljes k. tönkölyliszt, egy tasak élesztőpor, kevés só, cukor, 1 dl olaj, 3 dl langyos víz. Dagasztás után 1 órát kel, fél órát sül. Nem így terveztem de a magok elfelejtődtek és kimaradtak a tésztából, lehet h. azért lett ilyen szép?

9 comments:

Renata Kalman said...

nagyon jól néz ki :)
csak 35 dkg liszt?? többnek néz ki...

nekem is bereped többnyire :)

irisz said...

pedig harmincöt, csak közeli a fotó :)
egyébként berepedezve is sokkal jobb, mint bármelyik bolti tesója, így nagyon nem szomorkodom rajta, de örültem h. most ilyen kis helyes lett :))

Frazon Zsófi said...

szerintem ez nekem már a legideálisabb lenne :) tényleg nagyon szép!

Ördögh Zsófi said...

tyúú tényleg csoda szép..:)

irisz said...

tyűű dejófejek vattok' köszi! még van belőle, lehet jönni vendégeskedni!

Frazon Zsófi said...

én sajnos a héten tudományos prostituált vagyok... de vágyokozom ilyen szép kenyerek után!

irisz said...

jaj milyen szépen hangzik! :) szívesen megajándékozlak egy ilyen kenyérrel, jól esik sütni - csak egyeztessünk egy átadás-átvétel időpontot, pl. a tudományos prostitúció helyszínén... :)

Frazon Zsófi said...

hat az van, hogy egyszerre több helyszínen űzöm az ipart... ettől ilyen fárasztó :) aztán meg megyek szüretelni Zalába (majd csinálok jó kis gasztrofotókat), úgyhogy legközelebb a kritikus közlekedésen tudunk találkozni! mondjuk tök szép egy ilyen kenyér a csomagtartón... :)))

vörösjuli said...

Helllóó lányok-fiúk,

rámjött a kenyérsüthetnék, s elfeledtem Anyám receptjének részleteit..nem bírtam megvárni, míg elküldi, de itt találtam Íriszét.
Kipróbáltam, annyi átköltéssel, hogy korianderes volt és kömény is picike, meg hát magos lett.
Még nagyon kezdő vagyok, nem is lett oké, mert nem sült át a tészta, pedig szépen kelt. Belül ragadós volt, kívül kéreg keletkezett. Mit ronthattam el?
Olyan szép Íriszé:)

Ma újra próbálkozom, megjött Anyám receptje is, leírom, ha sikerül. Ő eredetileg kovásszal készíti, nem élesztővel, de gyors verziót adott a szaladó Julinak.
Küldött egy idézetet, amit a Ti jó kenyereitek védőimádságaképp is küldök. Köszönöm az ihletet.

Bartók Béla így beszélt a kenyérdagasztásról: „Elsősorban is… hajnalban kell sütni, hajnalban, amikor az éjszakáról maradt sötétség összevegyül a kelő nap fényével, s olyan konyhában, amely nem hideg a porcelán és zománcos edényektől, mint a kórház. Igen, a konyha félsötétjében és félvilágosságában, az állott meleg úszkáló illatában, a mély, hosszú fateknőben, fateknőben, nem porcelánban, fában - hangsúlyozta -, mert annak az anyaga rokonabb a testünkével. A teknőnek mélynek és elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy elférjen egyik végében a liszt, a másikban pedig az erjedő, kelő, mozgó, eleven kovász, mely tele van élesztőcsírákkal, s melybe mindig tesznek egy morzsányit a legutóbbi kenyér tésztájából, hogy a kenyérsütés sok évszázados lánca meg ne szakadjon, aztán dagasztják, míg duzzadó, lágyan lélegző tésztaheggyé nő, de nem fémszerszámmal, hanem asszonykézzel, melynek életadó melege beleáramlik a mi mindennapi kenyerünkbe. (Agatha Fasset: Bartók amerikai évei; Zeneműkiadó vállalat Budapest, 1960.)