Zabpelyhes keksz gyömbérteával

Karobos rostkeksz

Sokáig kerestem valami olyan receptet, amivel a dm-ben kapható Grancereale című, nagyon finom, kekszhez hasonló eredményre juthatok. Közben cél volt az is, hogy ne szerepeljen benne tojás. Na, ilyet nem találtam, de több recept alapján kikísérleteztem egy tojásmentest és a végeredmény egész jó lett. A tojást liszt+víz hozzáadásával helyettesítettem, így összeállt a massza. A recept alapját La Cuisine d'Adele oldalán talált "reform nasi" képezte.

Hozzávalók (kb. 20 db) :

7,5 dkg zabpehely
7,5 dkg búzakorpa
0,5 dkg szódabikarbóna
3 evőkanál kakaópor
2 evőkanál nádcukor
10 dkg margarin
10 dkg méz
10 dkg teljes kiőrlésű liszt
kevés víz


A zabpelyhet kicsit megpirítom, majd kávédarálóban kicsit megőrlöm, de nem túl finomra, hogy még maradjanak kisebb-nagyobb darabkák is.
Az őrölt zabpehelyhez hozzákeverem a búzakorpát, a szódabikarbónát a kakaót, a barnacukrot és a lisztet.
Egy másik tálban összekeverem a margarint a mézzel. Ezután a száraz és a nedves részt egybedolgozom, és annyi vizet adagolok hozzá, hogy egy jól formázható massza legyen belőle.
Golyókat, majd kilapítva azokat, korongokat gyártok, vékonyan olajozott sütőlapon sütöm 180 fokon, amíg "jó illata" nem lesz. :)
A kakaópor helyett lehet karobport is használni. Nekem kakaóporom volt otthon, karob nem, így úgy gondoltam h. ha ki is próbálom majd ( - mert sajnos a csodálatos keksz receptből semmi másra nem lehetek allergiás a kakaón kívűl, és vhogy előbújt a gonosz -) előbb mindenképp elhasználom a kakaóport.

Gyömbér-citromfű tea

Régóta szerettem volna már teás posztot, hisz a vajaspánkón nem derül ki, hogy a tea az egyik legalapvetőbb eleme a mindennapos gasztronómiai élményeimnek. Ez átlag napi 3-4 kanna teában fejeződik ki.
Egy kevés teázós múlttal szép lassan teljesen rákattantam a szálas, minden műanyag színtől, szagtól, ízűtől mentes teákra.
A tea rajongásom központi szereplői a különböző gyógynövény teák és a zöld teák, zöldből leginkább a japán senchával barátkoztam össze. Gyógynövények közül a leggyakrabban fogyasztott a gyömbér.
Ehhez csak frissen reszelt gyömbérre van szükség, néha pedig citromfűvel együtt készítem el.
Ez egy olyan tea, amit annak ellenére hogy a gyógyteákat általában 5- 10 percig szokás áztatni, - attól függően, hogy mennyire bírjuk az erős, kicsit csípős teát, - akár 40 - 50 percig is hagyhatjuk a vízben. Én általában tíz perc után kiveszem, mert olyankor csinálok teát, amikor szomjas vagyok rá, így nincs türelmem tovább várni. :)

Teafüvet a Vörösoroszlán teaházból szerzek.
Ami jó a vörioriban, hogy rengeteg "mentes" teájuk van, nincs aroma, nincs szín, semmi parasztvakítás. Sok fekete-, vörös-, zöld- és gyógyteájuk van, és van persze mindenki megnyugtatására egy csomó epres-tejszínhabos-marcipános-írkrém teájuk is. Éjjenéjjen! :P

Ami nem jó a vörioriban, hogy jól el kell találni az időpontot, hogy mikor mész bevásárolni a féléves tea adagodat, mert ha sok a vendég, akkor totál elúszás van, és a legjobb, ha te is beülsz egyet teázni, mire összeállítják a pakkot.
A másik nagyon fájó dolog, pont a lassúságot is fokozza, hogy ötszáz kis matricácskát ragasztanak egy szerencsétlen kis zacsira, és egy halom szemetet gyártanak le, és erről lebeszélhetetlenek. Hiába próbálom őket meggyőzni, hogy tudom, mi van a teában és tudom, hogy kell elkészíteni, ez szabály, kötelező, stb. stb.
Ez szomorú, de máshol is így adják a kimért teákat.
A darált filterzacsival töltött, agyoncsomagolt, filteres kamuteákhoz képest meg mérföldekkel beljebb vagyok így is.

A kedvenc teáim tehát innen névszerint:
zöld teából: sonnen sencha, hajnal ébredése (sencha alapú virágocskákkal kevert tea), mandulás szantál (sencha alapú ez is)
gyógyteából: well balanced, yogi, citromfű,