Töltött bonbon

Anyáknapjára gondoltam beújítok kicsit, és három olyan bonbont csináltam, amit eddig ilyen formában még soha. Nos, a háromból hárommal jól meg is szenvedtem.
Van ugye a kekszgolyó, amibe a rumos meggyet alig bírtam beletuszkolni. Mindig kibújt valahol, és úgy kellett összehegesztgetnem a burkolást. De legalább a kókuszreszelékbe hempergetés mindent eltakart.
Aztán elhatároztam, most kipróbálom a marcipánnal töltött csokibonbon készítését, ahogy Dolce vita is leírta (én nem ízesítettem ilyen spécin a marcipánt). Hááát, asszem nem olvasztottam meg eléggé a második adag csokit, ami így nem töltötte ki rendesen a formákat és a helyes kis réseken át kukkolt kifelé a marcipántöltelék.
Végül pedig itt a harmadik, s egyben legfinomabb :) Ez hiába nem úgy sikerült ahogy akartam, mégis annyira finom lett, hogy érdemes leírnom. Meg azért kicsit büszke vagyok, hogy most csináltam először csokikapszlikat, és azok elég csinosak lettek.


Én nagyon élvezem, ahogy bekapok egy bonbont és a fogam alatt roppan a kis csokikosár, aztán a lágy krémben ott lapul a meglepetésmogyoró, s ráadásnak a mogyorógrillázzsal is jól el lehet ropogtatni egy darabig :)

Mogyorós trüffelkosárkák
(kb. 23 db kosárka + a maradékból golyók)

Hozzávalók:
200 g étcsoki
100 g tejcsoki
50 g vaj
1 dl tejszín
10 evőkanál darált mogyoró
kb. 23 szem pörkölt mogyoró
mogyorógrillázs ill. darált mogyoró a díszítéshez
kb. 23 db papírkapszli (ca. 2,5 cm átmérőjű)

Azért írtam ilyen bután a mennyiségeket, mert gyakorló inasként először csak egy tábla csokival indultam neki a kapszligyártásnak, és ebből olyan 23 db lett. A töltelék viszont jóval többre lenne elegendő, tehát a maradékból simán golyókat gyártottam (meglepetésmogyi nélkül).

Először vízgőz fölött megolvasztottam 100 g étcsokit, amiből kb. fél teáskanálnyit csorgattam egy papírkapszliba. Ezt aztán egy ecsettel körben felkentem a kosárka falára, ügyelve hogy mindenhol nagyjából egyenletesen borítsa be. Ha kellett, még csorgattam hozzá egy kis csokit. A kapszlit aztán fejjel lefelé (fenékkel felfelé) leborítottam egy szilikon sütőlapra (a sütőpapír is tökéletesen megfelel). Az így keletkezett kb. 23 db csokikosárkát a szilikonlappal együtt betettem a hűtőbe szilárdulni. Nálam elvoltak vagy 2 napig is, mire eldöntöttem, hogyan fogom őket felhasználni. Miután jól megdermednek, nagyon könnyű lefejtegetni róluk a papírt, bár lehet, hogy papírkapszlija válogatja.

A töltelékhez a szokásos trüffelkrémet vettem alapul, vagyis a tejszínt és a vajat egy lábosban összeforralom, majd beletördelek egy-egy tábla ét- és tejcsokit, s addig kevergetem, míg teljesen felolvadnak. Ezúttal 10 ek. darált, pörkölt mogyorót kevertem bele ízesítésnek.
Aztán itt követtem el a hibát, ugyanis annyira kidermesztettem a hűtőben, hogy képtelenség volt kipasszírozni a nyomózsákból, pedig én olyan szép csillagosan akartam megtölteni vele a kosarakat. Igaz, közben rájöttem, hogy a csillagformámat is elhagytam valahol...
Úgyhogy miután a kosárkák mindegyikébe tettem egy szem pörkölt mogyorót, a trüffelt kiskanállal nyomkodtam beléjük, a tetejükre pedig mogyorógrillázst szórtam.
A maradék dermedt krémből pedig golóbisokat formáztam, s egy részüket grillázsba, más részüket darált mogyoróba hempergettem.