Sunday, December 7, 2008

recepthűen - kivételesen

Társadalomtudósként pontosan kellene értenem (mint ahogy értem is - ám) a forráshűség fogalmát. A főzésben mégis nagyon ritkán sikerül ezt a módszertani minimumot betartanom, mert elkap a hév, a kóstolás, megrohan az ihlet, és olyankor nincs az az írott recept, ami kordában tart. A sütés, főkét a tortakészítés, azért kivételt jelent. Múlt hétvégén történt az eset, de most jutottam odáig, hogy kiadjam magamból az új élményt. Francia almatortát készítettem, környezetem nagy-nagy megelégedésére. Nem mondom, hogy életem műve volt, de bíztatóan alakult.
Az alap egy vajas omlós tészta, rajta egy adag creme patissiere (francia ékezetek nélkül), majd alma és méz.
Omlós tészta:
35 dkg liszt (ezúttal fehér)
15 dkg vaj
8-10 dkg porcukor
2 tojás
csipet só.
Ezt jól összedolgoztam, pihentettem kicsit, majd hűtőbe tettem, kb .1 órára.
Közben elkészítettem a creme patissiere-t:
3 tojássárga
12 dkg barnacukor
1 ek. kukoricakeményítő
2,5 dl tej
1 vaníliarúd
egy szelet vaj.
Tojássárgákat cukor felével fehérre kevertem, beletettem a lisztet és a keményítőt, közben a tejet a maradék cukorral melegítettem, amikor már jól átforrósodott, hozzáöntöttem a tojásos cuccot, a vanília belét, kevertem hevesen. Eleinte csomós volt, de a könyv is bíztatott, hogy ne adjam fel, és igaza volt (ugye, a forráshűség...). Amikor újra felforrósodott, és érezhetően sűrűsödött, akkor levettem a gázról, belekevertem a vajat, és lefedtem fóliával (akkor nem lesz bőrös - írta a könyv, és lám, lám!).
A hűtőből előszedet tésztát kinyújtottam, cserép lepénysütőbe simogattam, 10-15 perc vaksütés után beletettem a crémet, a tetejére szeletelt almát, és sütöttem újra az egészet egyben kb. fél órát. Még forrón, a sütőből kiszedve bekenten mézzel az almákat (na itt azonnal lebuktam, ugyanis a recept szerint felforrósított sárgabaracklekvárral kellett volna bekenni, de nekem vhogy a méz jobban megragadta a képzeletem - ennyit az istenadta forráshűségről!).
Elég fincsi kompozíció. És iszonyú egyszerű. Pont mint a quiche - csak édes.
A forrás: egy falat... Franciarszág

2 comments:

irisz said...

hűű ezt én is szívesen kipróbálnám, de én csak idéznék részleteket a vonatkozó szakirodalomból, és mellétenném a saját kutatásaim eredményeit, miszerint a tojás és tejtermékek helyettesíthetőek a legtöbb ételben - max. nem néznek ki végül ilyen jól, vagy más lesz az ízük :)).

Éljen a tudomány!!!

frazon zsófia said...

én hiszek a felcserélhetőségben és az egyéni utakban! amúgy ez nálam is tudományos minimum :))
tej-tojás mentesítésben pedig szerintem igazán angyszerű szakember vagy! :D