spagetti bulgurral

Kifejezetten nem vagyok híve a "minthaételeknek" és az erőltetett húspótlásnak, de most mégis egy olyan recept következik, aminek nagyon is létezik húsos előképe.

Nagyon gyors és egyszerű tésztaétel jött létre a következőképpen:

Egy harmad csészényi bulgurt megfőztem, majd egy serpenyőben hagymát és fokhagymát pirítottam a megfőtt bulgurral együtt és egy marék napraforgó maggal (hogy legyen benne porcogó rész is :DD ).
Minél tovább pirul ez az összeállítás, annál finomabb lesz szerintem a végeredmény.
Fűszerekből rozmaring, bazsalikom, oregano és kakukkfű került rá, majd végül annyi paradicsomszósz, hogy kellemes szósz állaga legyen.
Kiegészítésképpen sajtot tettünk a tetejére és olajbogyót a tészta mellé, az előbbi vegán verzióban elhagyható, vagy pótsajtpótlóval pótolható :).

Vegán máktorta

Hogy minden évben legyen legalább egy bejegyzés, közlöm az elmúlt idők egyik legnagyobb sütemény- / tortaélményét.

A mák az egyik legjobban fogyó sütemény alapanyag a házunk táján, és szerencsére ebben a rajongásban osztozunk jó páran, így egy nagyon fontos születésnapra egyértelmű volt, hogy mákos meglepetéssel kell előrukkolnunk.
A receptet Dulmina tündérkonyhájában leltem, de itt-ott egyszerűsítettem rajta a korlátaimból adódóan, és a tölteléket a saját verziós mákospite töltelékkel oldottam meg.

Így nagyjából a következőképpen alakult a recept:

Tészta:
Bő 35 deka zabpehelyliszt
10 dkg olvasztott margarinnak megfelelő olaj,
kevés só
kevés méz,
annyi zabtej, hogy fakanállal kavarható legyen a tészta

Töltelék:
25 dkg mák
6 dkg barna cukor
3 dl növényi tej
5 dkg dara
10 dkg mazsola

A tésztát belelapítottam a kivajazott csatos tortaformába, úgy hogy legyen széle, majd rálapátoltam a máktölteléket, és aszalt szilvák végtelen mennyiségével teleraktam a tetején. Közepes sütőhőmérsékleten sütöttük, amíg ellenállhatatlanul jó illata nem lett, és persze valamelyest megpirult a tészta széle.
Eszméletlen tömény és nagyon gyorsan fogy.