aszaltszilvás sütőtök krémleves

Étlapról nem váalsztottam ezt a levest, mert arra gondoltam, hogy pont azt erősíti a tökben (az édeskés ízt), aminek a megtörésére szoktam elszánt kísérleteket tenni. Ez nálam biztos valami alapbeállítási dolog, de gyerekkorom óta kiráz a hideg az édes, cukros paradicsomkrémlevesnek, a cukros káposztás cvekedlinek és az édesített finomfőzeléknek még a gondolatától is. Sütőtökkel csak néhány éve kísérletezem, és kirázólag sós, fűszeres változatban. Ehhez mérten az aszaltszilvás formátum paradigmatikus váltásnak számít nálam. Étteremben kanalaztam bele, és rögtön el is döntöttem, hogy erre lesz saját változatom. Nem nagy ördöngősség, és bíztatóan alakult.

Hozzávalók:

közepes sonkatök fele

10-12 szem aszaltszilva

ízlés szerint só, őrölt fehérbors, korianderpor (ebből mehet bőven)

2 dl főzőtejszín

szeletelt mandula a tálaláshoz.

A tököt pucolás és kockázás után olíván el kezdtem párolni, hozzádobtam a négybe vágott szilvákat, a sót és a fűszereket. Addig pároltam, amíg szinte villával el lehetett nyomni a tökkockákat, akkor botturmixszal pépesítettem, hozzákevertem a tejszínt, és annyi vizet, hogy még sűrű állagú maradjon. Forraltam még rajta egyet, de csak rövidet, majd kóstolás után még utánasóztam, utánakoriandereztem. Szerintem egész remekül illeszkedtek az ízek, de még fogom finomítani: legközelebb például teszek bele fahéjat és chilit, ugyanis nagyon tetszene mindez enyhén csípős változatban. Majd referálok!

ajánló - karácsonyi díszdobozban

"Nugátok, pralinék, trüffelek, fehér és étcsoki különlegességek és még folytathatnánk a sort - ez a kicsiny ország több mint 170 ezer tonnányi csokoládét állít elő évente, ami pontosan 850 darab Boeing 747-es Jumbo súlyának felel meg. Azt mondják, a csokoládé három szinten hat: a testre, az agyra és természetesen a lélekre is. Mivel valóban különös hatással van az emberekre, aki erre fogékony, annak bizony érdemes felkeresnie a legendás lelőhelyeket."

A teljes cikk: A csokifüggők szent helyei (a szöveg és a kép forrása: origo)

gasztroajándék - mese sajt

Az én korosztályom jól emlékszik a hetvenes évek közepén még bőven kapható csokoládés Mese kockasajtra. Olyan formája volt, mint a Mackónak, csak nagyon gyanús barna színben pompázott, az íze pedig egészen meghatározhatatlan volt: valahol a nem létező ízek birodalmában kellett keresni a megoldást. Ha színre kellene fordítanom, akkor a szocializmusból ránkmaradt "se-színekkel" tudnám összehasonlítani: amilyenek például az autók voltak. Mondjuk a Trabantok: se kék, se zöld, se fehér, se szürke - mégis mindegyik egyszerre. Na ilyen volt ízben a Mese sajt. Én valamiért mégis szerettem.

De ez a mese sajt csak nevében emlékeztet az elődre: lévén nem is elődje, másrészt a nevének sem a meséhez, hanem sokkal inkább Emeséhez van köze. Emese ugyanis az alkotó, akiről a nevét kapta. Emese a barátnőm, akitől ezt meg én kaptam. Nem először kóstoltam, és nyilván nem is utoljára. Iszonyú finom. Mindenféle sajtok, a semlegesebb ízű trappistától az erősebb ilmiciig, zöldfűszerek, olajbogyó, fokhagyma, erőspaprika és rengeteg bors. Mindez olajban. A titka pedig az, hogy minél tovább kibírja az ember, hogy ne egye meg, annál finomabb. Elég nagy erőpróba! De megéri. Köszönöm. Ja, és még újrahasznosítható is: az olajból ugyanis, ha kiette az ember a cuccost, akkor újra csinálhat bele...

Környezetbarátságos design

shinbun tote bags

Ha már egyszer eljutottam az imént ajánlott betterlivingthroughdesign oldalára, jól ott is ragadtam és többek közt ezekre a kis környezetbarátságos gyöngyszemekre bukkantam. :)

I am not a paper towel

Vicces tortaformák

Birthday Cake Mould

A szilikon tortaformában az a jó, hogy végül bármit ki lehet belőle alakítani. Két nagyon vicces példa a betterlivingthroughdesign oldaláról. Köszönjük Andinak az ajánlást!

S-XL Cake Mold

mustáros lencse

Nagyon szeretem a lencsét - is. Ehhez a mustáros lencséhez - amit korábban már többször, több variációban elkészítettem - felhasználtam az indiai ételek elkészítése során felhalmozott tapasztalataimat is.

3 dl lencsét (normál barnalencse) a szokott módon beáztattam 3-4 órarára. Amikor kétszerezése dagadt, akkor egy nagy hagymát apró kockácra vágtam, kis oliván megpirítottam, és amikor aranybarna lett, akkor ráöntöttem a lencsét (víz nélkül). Lassú tűzön kicsit összepároltam, és befűszereztem. Tettem bele:

1 nagy darab fajéhat

3-4 szem fekete kardamom magot

4-5 zöld kardamom magot

2 nagy babérlevelet

6-7 szem szegfűszeget

1 szárított zöld chilit egészben,

sót, borsot.

Majd felöntöttem annyi vízzel, hogy éppen csak ellepje, lassú tűzön forraltam. Arrra ügyeltem menet közben, hogy sose legyen rajta túl sok víz, legyen esélye elfőni. Hozzádobtam még egy félbevágott répát és két nagy gerezd fokhagymát. Kb. fél óra alatt főtt meg annyira, hogy már elég jó (kicsit röcsöghet, én nem bánom), de még nem vált le a lencse héja. Na akkor levettem, a maradék vizet leöntöttem, a fűszereket megpróbáltam kihalászni. Egy nagy tálban összekevertem 2-3 evőkanál csípős mustárral (most zöldborsos volt itthon, az nagyon jó hozzá), öntöttem hozzá bőven oliva olajat, és utána sóztam. Hidegen és melegen is jó. (Mi most - vagyis a múlt héten, mert akkor csináltam - rozmaringos, citromos tengeri halat ettünk hozzá.)

Bio csokoládé Bécsből

Tegnap Bécsben voltunk adventi kirándulni :) Aki volt már így Karácsony előtt Bécsben, annak nem kell ecsetelni, hogy micsoda hangulat van ott ilyenkor. Fantasztikus!
Mi két ún. Christkindlmarkt-on (adventi vásár) is voltunk, az egyik a Városháza előtt van, a másik meg a Schönbrunni kastélyparkban.
Annyira jó dolgokat lehet kapni, kezdve a finom falatoktól, a kézműves árukig, hogy egy halom pénzt ott lehetne hagyni!
Én nem vettem sok mindent, csak egy kis édességet, meg a puncsos bögréket. (Fúú, az a puncs nagyon ütős ám!)


Itt most csak egy felfedezést szeretnék bemutatni, ami igazán a Pánkóra kívánkozik :) Ez pedig a Demmers Teaház standján beszerzett teás Zotter csokoládé (tudom, tudom, már megint tea+csoki. hát ez van...)

A csomagolás szerint ez egy 70%-os étcsokoládé, borsos nugátszeletre ágyazott valódi karamellizált tealevelekkel és egy csipet "Indian Chai" feketetea-fűszerkeverékkel.
Jól hangzik, igaz? :)) Nos, az íze valahogy a gyerekkoromat idézi fel, de meg nem tudnám mondani, miért. Mintha lett volna valami hasonló ízű szaloncukor annak idején... Az egész csoki enyhén aromás, kellemes, a borsot szinte nem is érezni, épp csak utóízként a nyelvemen marad egy enyhe csípés. A tealevelek meg tényleg karamellizáltak, miután lenyelem a csokit, még rágódhatok rajtuk picit :) Különleges dolog.

A csomagolás már sejteti, hogy valami alternatív dologról van szó, és a honlapjukon kiderül, hogy így is van!
Josef Zotter Európában eléggé egyedülálló módon csakis bio termelésből származó alapanyagokból gyártja csokoládéját, és a kakóbab pörkölésétől kezdve a kézi merítésig az összes gyártási műveletet saját manufaktúrája végzi. Így a "BIO und FAIR" felirat az összes csokin szerepel. Az ellergiásoknak pedig külön jó hír, hogy léteznek allergén-, vagyis laktóz-, glutén- és csonthéjasmentes csokoládék is.
Lehet válogatni :))

Vásári Mulatság a Szimplakertben!

A TudatosVásárló.hu karácsonyi ajándéktippjei

Kötelezően ajánlott olvasmány a karácsony előtti bevásárlás helyett : A tudatos vásárló karácsonyi ajándéktippjei.

Neked már van?

Ha eddig bizonytalankodtunk, hogy miért is jó bringázni, most itt a mindent eldöntő válasz, azért jó, mert így okkal lehet bringás naptárunk!!! :)) (na persze buszon is egész jól lehet lapozgatni :P) infó: itt

Earl Grey trüffel

Hogy az Earl Grey tea íze mennyire pompásan passzol a csokoládéhoz, azt ekkor tudtam meg. Aztán ahogy elkezdtem az idei bonbon próbagyártásokat, felötlött bennem a gondolat, hogy ezt a tea ízt belé oltom a trüffeleimbe is. Azt is rögtön tudtam, hogy hogyan. De azért kíváncsi voltam, hogy létezik-e már ilyen dolog, hát utánanéztem a neten és egy német nyelvű oldalon az én agyszüleményem majdnem tökéletes mását olvastam :) Ez megnyugtatott, hogy akkor működőképes lesz a bonbonom. Én csak annyiban térek el a német nyelvű recepttől, hogy (már megint) teszek bele darált kekszet is.
Most a külsőn is változtattam, kipróbáltam valami újat.

Hozzávalók (kb. 60 darabhoz):
1 dl tejszín
5 dkg vaj
3 filter Earl Grey tea
1 tábla étcsoki
1 tábla tejcsoki
3 ek. darált keksz
1/4 citrom reszelt héja
pár ek. kakópor
a díszítéshez: vágott mandula, cukrozott narancshéj, csokilapkák

A tejszínt felforralom és a teafilterekből beleszórom a teát, majd ázni hagyom 5-8 percig. Átszűröm egy másik lábasba (jól kinyomkodom a teából a levet), és a vajjal újra felforralom. Beletördelem a csokikat és addig kevergetem, míg teljesen felolvadnak. Belereszelem 1/4 citrom héját (szerintem több is mehet bele), majd a keksszel jól elkeverem.
Most kocka formájú trüffeleket akartam, ezért egy Toffifee-s papírdobozt kibéleltem folpackkal és ebbe öntöttem a masszát, majd pár órára hűvösre tettem.


Amikor teljesen megdermed a krém, szépen kiborítom a dobozból, és gyönyörűen lejön róla a fólia. Nagyjából szabályos kockákra vagdosom és átszitált kakaóporba hempergetem (csínján a kakaóporral, mert különben majd jól ráragad a nyelvünkre-fogunkra). Csak ezután jutott eszembe, hogy valamit nyomkodni kéne a kockák tetejére, így a díszítés kellőképpen mobilis lett, magyarul szeretnének lepotyogni. (Majd legközelebb másképp csinálom.)
Némelyikre vágott mandulát, másokra cukrozott narancshéjat biggyesztettem, néhányat meg megszórtam csokilapkákkal.

Nos, a végeredmény nagyszerű lett! :)) Fantasztikusan kellemes az Earl Grey aromája, ami nem tolakodó, épphogy kiérezni a csokiból. A gyártás során gondolkodtam, hogy inkább 4 teafiltert tegyek-e bele, de nekem így pont jó lett. És komolyan mondom, nekem ez még jobban is ízlik, mint a teás Lindt csoki :)

recepthűen - kivételesen

Társadalomtudósként pontosan kellene értenem (mint ahogy értem is - ám) a forráshűség fogalmát. A főzésben mégis nagyon ritkán sikerül ezt a módszertani minimumot betartanom, mert elkap a hév, a kóstolás, megrohan az ihlet, és olyankor nincs az az írott recept, ami kordában tart. A sütés, főkét a tortakészítés, azért kivételt jelent. Múlt hétvégén történt az eset, de most jutottam odáig, hogy kiadjam magamból az új élményt. Francia almatortát készítettem, környezetem nagy-nagy megelégedésére. Nem mondom, hogy életem műve volt, de bíztatóan alakult.

Az alap egy vajas omlós tészta, rajta egy adag creme patissiere (francia ékezetek nélkül), majd alma és méz.

Omlós tészta:

35 dkg liszt (ezúttal fehér)

15 dkg vaj

8-10 dkg porcukor

2 tojás

csipet só.

Ezt jól összedolgoztam, pihentettem kicsit, majd hűtőbe tettem, kb .1 órára.

Közben elkészítettem a creme patissiere-t:

3 tojássárga

12 dkg barnacukor

1 ek. kukoricakeményítő

2,5 dl tej

1 vaníliarúd

egy szelet vaj.

Tojássárgákat cukor felével fehérre kevertem, beletettem a lisztet és a keményítőt, közben a tejet a maradék cukorral melegítettem, amikor már jól átforrósodott, hozzáöntöttem a tojásos cuccot, a vanília belét, kevertem hevesen. Eleinte csomós volt, de a könyv is bíztatott, hogy ne adjam fel, és igaza volt (ugye, a forráshűség...). Amikor újra felforrósodott, és érezhetően sűrűsödött, akkor levettem a gázról, belekevertem a vajat, és lefedtem fóliával (akkor nem lesz bőrös - írta a könyv, és lám, lám!).

A hűtőből előszedet tésztát kinyújtottam, cserép lepénysütőbe simogattam, 10-15 perc vaksütés után beletettem a crémet, a tetejére szeletelt almát, és sütöttem újra az egészet egyben kb. fél órát. Még forrón, a sütőből kiszedve bekenten mézzel az almákat (na itt azonnal lebuktam, ugyanis a recept szerint felforrósított sárgabaracklekvárral kellett volna bekenni, de nekem vhogy a méz jobban megragadta a képzeletem - ennyit az istenadta forráshűségről!).

Elég fincsi kompozíció. És iszonyú egyszerű. Pont mint a quiche - csak édes.

A forrás: egy falat... Franciarszág

Ajándék bonbon

Egy kedves kollégámnak készítettem tegnap este (éjjel :o( ) ezeket a bonbonokat, cserébe amiért tett nekem egy ide-oda-fel-le-átszerelős autós szívességet. Hja bizony megvan annak is az előnye, ha az ember lánya ilyen férfias munkahelyen dolgozik :)



Szóval kétféle bonbonról van szó.
Az egyik egy marcipánba töltött rumos aszalt gyümölcsös bonbon, a másik pedig egy csokitrüffelszerűség, aminek az eredeti receptjét még tavaly találtam a Nők Lapja Cafén kávébomba néven. Nos, én ezt a receptet azóta is variálgatom, most egy narancsos-grillázsos trüffel született.

1. Marcipánba töltött rumos aszalt gyümölcsös bonbon
Mivel sajna nem kaptam marcipánt a Lidl-ben, vettem egy 20 dkg-os őrült mandulát, és Rebaba útmutatása szerint életemben először magam készítettem marcipánt. Őszintén szólva, amikor megkóstoltam a kész masszát, savanyú-szomorú képpel konstatáltam, hogy túlságosan édes ez nekem :( Aztán amikor már a kész bonbonban összevegyült a gyümölccsel és keserű csokival, boldog arccal konstatáltam, hogy de hisz ennek az égvilágon semmi baja, éppen így jó :) Miután marci kész lett, és betettem a hűtőbe, egy 20 dkg-os vegyes aszaltgyümölcs (körte, füge, sárgabarack, szilva) kb. felét-háromnegyedét felvagdaltam és rumba áztattam. Ezután elmentem otthonról...
...mikor hazajöttem, gőz fölött felolvasztottam 2 tábla étcsokit és szépen nekiálltam az összeszerelésnek: egy-egy gyümölcsdarabot bebugyoláltam marcipánba, golyót formáztam belőle, és a szokásos módszeremmel bevontam csokival. Kb. 40 db lett.

2. Narancsos trüffel grillázssal
1 dl tejszínt 5 dkg vajjal felforraltam, beletördeltem 1-1 tábla étcsokit + tejcsokit és addig kevergettem, míg a csoki felolvadt benne. Belereszeltem egy narancs héját és elkevertem 3 ek. darált keksszel, majd kihűtöttem. Legjobb egy éjszakára hűtőbe tenni, mert különben elég kezelhetetlen a massza. Eredetileg még kekszmorzsa sincs a receptben, de egyrészt keksszel még finomabb, másrészt így valamivel szilárdabb lesz a krém. Én csináltam már 8 ek. darált keksszel is, úgy viszont másnapra igencsak baltával kellett kibányászni az edényből. Most nem volt időm az éjszakázásra, kb. 2 órát fagyoskodott az ablakpárkányon, de így is olvadt rendesen a kezemben. A formázás tehát úgy történik, hogy kiskanállal kis halmokat szedek a dermedt krémből, amit meg kéne próbálni golyóvá formálni (ahha...), és ezeket valamiben (csokireszelék, valamilyen durvára tört csonthéjas, kakópor stb.) meghempergetni, ami nálam most boltban vásárolt nagyon jó kis mogyoró grillázs volt.
A végeredmény: csodás ízorgia :)

A bonbonokat papírkapszlikba és bádogdobozba tettem, majd be a hűtőbe.
Mondhatom, óriási sikere volt ma reggel a fiúk körében :) Asszem elég csak annyit mondanom, hogy kaptam tőlük egy 5000 db-os megrendelést a karácsonyi céges bulihoz :D

JÖN JÖN JÖN

Péntektől (dec. 5.) kapható a Néprajzi Múzeum 2009-es bringanaptára. Minden hétre egy bringás fotó, az 1900-as évektől napjainkig. Nyalka legények, kényes-fényes menyecskék, dolgozó nők, idénymunkások, mai városi arcok és helyek, Magyarországon, Európában és Ázsiában, műteremben, utcán és piacon, fűben és betonon, kiállításban és színpadon, bicikliemelésen és csak úgy – szabadon.

Megvásárolható a muzbo-ban – a Néprajzi Múzeum Boltjában (Bp. Kossuth tér 12.), hétfő kivétel naponta, 10-18 óráig.

Bringanaptár 2009
Szerkesztette: Sarnyai Krisztina és Frazon Zsófia
Grafika: Gerhes Gábor
118 oldal, 52 fényképoldal, 15x18 cm
spirálos kötés, gumiszalagos záródással
1700 Ft

(Itt olvasható egy részlet a naptár bevezetőjéből.)

Gyümölcsös kölessütemény

Már régóta terveztem, hogy kipróbálok v.mi köleses finomságot, de kicsit féltem is tőle -hogy túl "egészséges íze lesz" és kevésbé lesz elfogultság nélkül is élmény. :)
Végül hétvégén nem volt kedvem nekiállni tésztázni csak hogy valami édeshez - de leginkább gyümölcsöshöz jussunk, ezért megcsináltam Vera vega konyhájában talált receptet. Kicsit variáltam a hozzávalókon, és az ottani hozzászólók egyikének elkészítési módját alkalmaztam - azaz mindent beleöntöttem egy tepsibe és sütöttem háromnegyed órát.
Aki szereti a gyümölcsrizs jellegű - állagú dolgokat, az nem fog csalódni ebben sem.

Egy csésze jól megmosott kölest, 3 csésze vízet, 3/4 csésze mézet, fél csésze bogyós müzlit, két nagy reszelt almát, és negyed csésze szezámmagot, egy teáskanálnyi reszelt gyömbért, és egy kis őrőlt fahéjjat öntöttem össze, ebből született a fenti remek végeredmény.